Podcast Resume
6. Víz-takarékosság
Hungarian
Peregovits László, Nagykovácsi Természet-és Környezetvédő Egyesületet
6. Víz-takarékosság
A vizes élőhelyek vízszintjének csökkenése komplex probléma. Nem kerülhető meg: 1. éghajlatváltozás a vízháztartásra gyakorolt hatása. Megváltozott a csapadékhullás mennyisége és mindenekelőtt az évszakos megoszlása. Ha nagy mennyiségű egyszerre víz zúdul le, akkor abból nagyon kevés ivódik be a talajba, legrövidebb úton vízgyűjtő rendszerekbe, a folyókba rohan, így megnöveli az árvízi hatást. Amikor a növényzet vegetációs periódusban van, akkor pedig kevés a csapadék. Ennek súlyos hatása van a mezőgazdaságra, tehát teljesen új öntözési módszereket kell használni.. A vízrendezéseknek, csatornarendszereknek, folyószabályozásoknak köszönhetően gyakorlatilag lehulló vagy kívülről érkező (az Alpokból, vagy a Kárpátokból ) vízmennyiség nagyon rövid idő alatt átrohan az országon. A nagy sebességgel lerohanó nagy vízmennyiség kimélyíti a folyómedreket, amik aztán szivattyúként alacsony a vízszint esetén a környezetből leszívják a vizet. Ezért is vannak kisebb területeken kísérletek arra, hogy visszaállítsák a folyómedrek természetes működését, és megtartsák a vizet, ne elvezessék. Ha a belvizet nézzük, amikor éppen leesik az eső, akkor gyorsan el akarjuk vezetni a vizet, de utána meg nincsen vizünk, hosszú távú gondolkodásnak kellene működnie. A Kárpát-medence legtöbb helyén borzasztóan lecsökkent a talajvíz. Vannak olyan helyek, ahol több tíz méterrel van mélyebben, mint eredetileg. A növények a gyökérzete már nem éri el, így a növényeknek már nem hasznosítható. 2. az energetikára gyakorolt hatás: ha a nyári vízállás a Dunában nagyon alacsony, akkor a vízhűtéses erőműnél nem lesz elég víz. Pl. Paks 2 esetén nagyon kevés a biztonságos, egész évben rendelkezésre álló vízmennyiség, amitől az erőmű hűtése függ. Ha nem tudják hűteni, akkor katasztrófához vezet (Fukusima, Japán). De a településeknél is nagyon kevés a felszíni víz a Budai-hegyvidéken, amitől a természeti környezet is jelentősen megváltozik. 3. A mezőgazdaságra gyakorolt hatás: a nagyon kiegyenlítetlen csapadékmennyiség és éves eloszlása problémát okoz. Az állandó talajforgatás, az állandó mélyszántás a talajéletet megöli. Hosszú távon egyik következménye, hogy itt is rengeteg mennyiségű vizet vesztünk el. Ha növényzet borít egy területet, annak jóval kisebb a víz vesztesége, sokkal kevesebb öntözéssel is megoldható a termesztés. Változtatnia annak a szemléletnek, hogy a víztől minél gyorsabban meg kell szabadulni. A klímaváltozás kapcsán is pont az édesvízkészletek kerülnek veszélybe. Mit tehetünk: 1. egyéni - háztartási szinten: bizonyos fogyasztási szokásainkat kell megváltoztatni. Az esővíz vagy a szürke víz felhasználása az egyik lehetőség. A másik, hogy a vizet ne akarjuk mindenáron minél gyorsabban elvezetni, hanem próbáljuk visszatartani, felfogni a tetőkről lefolyó esővizet és pl. csöpögtető öntözést alkalmazni a kertekben. Az építési hatóságoknak, nem csak előírni, hanem támogatni kellene ezek létrehozatalát. Így a víz az öntözéssel előbb-utóbb lassan kerül be a folyórendszerekbe, és nem az eső utáni egy napon belül okoz villámáradásokat. 2. A civil szervezetek elsődleges szerepe az ismeretátadásban és a mintabiztosításban van. Sokkal inkább elérik a lakosságot és be is tudják mutatni a jó gyakorlatokat. Csepegtető öntözéssel pl. egy kisebb család zöldségigényét egészen kicsi felületen is meg lehet termeszteni, és ha nem használok vegyszert, akkor nemcsak környezetkímélő, hanem egészséget is kímélő a termesztés. Mérések eredményeinek bemutatásával pl. a vízszámla csökkenése és a közvetlen emberi kapcsolatok révén sokszor hatékonyabb a meggyőzésük, mint a nagy állami szervezetek által közvetített tudás, de ennek az a feltétele, hogy ezeket a szervezeteket nem akadályozni, hanem segíteni kellene.
In English
Decreasing water levels in wetlands is a complex problem. Unavoidable to consider: 1. the impact of climate change on water management. The amount of precipitation and, above all, the seasonal distribution have dramatically changed. When large amounts of water flood into the ground, very little is absorbed into the soil by the shortest route into water catchment systems, rushing into rivers, thus increasing the impact of flooding. In time the vegetation period, there is little rainfall. This has a serious impact on the agriculture as well, so completely new irrigation methods must be used. The large amount of water that rushes at high speed deepens the rivers, which then pump water out of the environment when the water level is low. Therefore, there are minor restoration attempts to prevent the natural operation of riverbeds and to retain water. If cases of heavy raining, we want to drain the water quickly, but then we don’t have enough irrigation water, long thought should work. Groundwater has dropped dramatically in most parts of the Carpathian Basin. There are places where it is tens of meters deeper than originally. The roots of the plants no longer reach, so the plants cannot use them. 2. Impact on energy: if the summer water level in the Danube is very low, there will not be enough water at the water-cooled power plant. For example, in the case of Paks 2, there is very little safe water available all year round, on which the cooling of the power plant depends. If you can’t cool it, it leads to disaster (Fukushima, Japan). But there is also very little surface water in the settlements in the Buda Hills, which also significantly changes the natural environment. 3. Impact on agriculture: very unbalanced rainfall and its annual distribution is a problem. Constant soil rotation, constant deep plowing kills soil life. One of the consequences in the long run is that we lose a lot of water here as well. If vegetation covers an area, it loses much less water and cultivation can be done with much less irrigation. The approach should be changed: not to get rid of water as quickly as possible. Fresh water supplies have also been put at risk in connection with climate change. What can we do: 1. at the individual - household level: some of our consumption patterns need to change. The use of rainwater or gray water is one option. The other is that we do not want to drain the water as quickly as possible at all costs but try to retain and catch the rainwater running off the roofs and e.g., apply drip irrigation in the gardens. Building authorities should not only prescribe but support their creation. Thus, water will slowly, sooner or later enter the river systems with irrigation and do not cause lightning floods within a day of rain. 2. the primary role of non-governmental organizations is in knowledge transfer and provision of solutions. They are much more likely to reach out to the public and be able to present good practices. E.g., with drip irrigation the vegetable needs of a small family can be grown on a very small area, and if I do not use chemicals, the cultivation can be not only environmentally friendly but also health friendly. Presentation of measurement results e.g., the reduction of water bills, and direct human contacts, there are often more convincing than the knowledge transfer of large public organizations, but the condition for this is that these organizations should not be hindered but should be helped directly.